Nah szoval... marcius 3-an 11:35-kor elindultam Ferihegyrol. Elso utam Helsinkibe vezetett. Mar Helsinkiben ereztem, h nem egy atlagos utiranyom van. Atsetaltam az egesz repteret. Legalabb is igy ereztem. Egyszer csak hirtelen Azsiaban talaltam magam. Mindenhol azsiaiak. En a Szoul-i jaratra vartam. Kicsit ijeszto volt. Mit keresek en itt. Miert megyek Szoulba? Ez most komoly? De csinaltam... nem tehettem mast. Ha mar elindultam... Menni kell...
Messze nem volt olyan kenyelmes a repulogep, mint vartam... Busz tevevel... Az elsoosztaly volt olyan, amilyennek a en kepzeltem.... xD De amugy nem volt veszes... Megneztem a Taken 2... par sorozatot... neha elpigyeretem magam... :)
A koszt sem a legjobb... de legalabb van... A stewardessek, stewardok kedvesek voltak... Helsinki - Szoul olyan kb 8 es fel ora volt. Egy szemhunyasnyit nem tudtam aludni... Probaltam... kikapcsoltam mindent... de mogottem egy neni szerintem a 8 es fel orabol 7et vegig beszelt... gondolom koreaiul... szoval el lehet kepzelni...
Amit nagyon elveztem: nezni milyen emberek utaznak... elkepzelni miert mennek... mit csinalhatnak... rengeteg erdekes embert lattam... vegyes parokat... kisgyerekeket... sok fiatalt... elkepzeltem, h biztos Europaban elnek, tanulnak es most hazalatogatnak... es ilyenek...
Szoval alapvetoen elszorakoztattam magam. Idovel a rosszerzesem is el-elmaradt... csak utaztam...
Szoulban kellett atszallnom... amennyire nem akartam odamenni utkozben nagyon felkeltette az erdeklodesemet... Kicsit ilyen kelet Berlinenek idealizaltam... persze lehet nagyot tevedek... de ki tudja... talan egyszer lesz alkalmam megnezni... Az atszallasnal megint nem volt semmi gond... Minden nagyon egyertelmu volt itt is... Nem is lehet elteveszteni... Erdekes volt ott lenni... Plusz eloszor szembesultem az idoeltolodassal... ott reggel... otthon ejszaka... Sms-t irni nem tudtam ... a telefonom nem tudta ertelmezni, h hol van... bevallom en is csak nehezen...
Nem sok idom volt... kb masfel ora... a becsekkolasnal talalkoztam a spanyol onkentes parommal... onnantol 10honapig a lakotarsam, munkatarsam.... az elsobenyomasok jok voltak...
Aztan beszallas!!! Uj-Kaledonia!!!!!! Mar a repulo is mas volt... a szemelyzet is... kezdtem nagyon izgatott lenni... Ablak mellett ultem... Remeltem majd sok szepet latok... de pont a szarnynal... es sok volt a felho... :) Viszont a naplemente a felhok felett... az valami csodalatos... Aludtam (igen, sikerult aludnom vegre egy kicsit....) es mikor felkeltem es meglattam milyen gyonyoru az eg... a lelegzetem is elallt...
Az utolso ket oraban mar alig tudtam varni... mikor erunk ´mar oda...? Mikor latom meg a varost, ami 10 honapig az otthonom lesz? Aztan kezdtem fenyeket latni... Ez ´mar biztos az.. nem... akkor ez... ez mar biztos...
Es egyszer mar tenyleg megerkeztunk... az elso ami feltunt a hatalmas para... amint leszalltunk az ablakok teljesen beparasodtak... aztan kiszalltunk... kicsit fulledt... de nem elviselhetetlenul meleg volt... jott az izgalom... vajon a csomagok is rendben megerkeztek... en is eleg sokat vartam... de a spanyol (nevezzuk neven mostantol : Jorge ) csomagja volt az utolso... Termeszetesen megvartam...
Hat ennyit az utazasrol...

Megjegyzések

  1. Áh, oké, most már tudom, hogy Jorge a spanyol önkéntes :)

    Móni, összesen mennyi idő volt az utazás? :)

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

+ 1 HÓNAP: Francia Guyana - Első nap