10 hónap

Majdnem elfelejtettem beszamolni egy masik kulinaris elmenyemrol. COQUILLAGE. El nem tudom mondani hanyszor hallottam: ramasser des coquillages… (gyujteni) Nagyjabol kezdtem megerteni, h ez valami kagylo, vagy rak… de biztos, h a tengerparton gyujtik. Aztan egyik munkatarsam megkerdezte, h van-e kedvem hetvegen ‘ramasser des   coquillages’. Gondoltam van. Kikocsikaztunk a varosbol, nyilvan hogy minel kevesebb legyen a szennyezodes… (varosok… ah…) es egy kis gereblyevel es kosarral utrakeltunk es kerestuk a coquillage-okat. Ujra gyereknek ereztem magam : “itt egy, itt is egy, ez jo ? “ Nagyon lelkesen kerestem a kis kagylokat (vegulis kagylo, neha rak, aki egy csigahejban lakik), talaltam is jo sokat. De vegig ugy voltam vele, h munkatarsamnak adom. Nem is tudom, h kell megfozni, meg annyira nem is szeretem az ilyen dolgokat. Sajnos nekem a kagylo, beka, csiga   egy kategoria… De mikor vegeztunk es mondtam, h ezt igy neked szantam o egybol: Szo sem lehet rola! Nagyon finom, n

Csutortok estere elterveztuk az amerikaival, hogy elmegyunk KAVA-t inni. Csendes, beszelgetos este. Megkerdezte a csaladjuknal dolgozo not, hogy melyik helyet ajanlja. Chez Felipe… de hogy tul bonyolult elmagyarazni ezert inkabb elvisz minket. A belvaros kozepen volt, de tenyleg nagyon eldugott helyen. Egy kis kert a belvaros kozpontjaban. Megerkeztunk, kiseronket nagy tarsasag fogadta. Odaultunk kozejuk, beszelgettunk. Majd az egyikojuk felajanlotta, h menjunk at hozza es egyunk Roussette-t. Eloszor fogalmam sem volt mi az, de minden erdekel szoval miert ne… Kiseronktol elkoszontunk es 2 baratjaval folytattuk az utunkat. Elmentunk egy masik Nakamal-ba (igy hivjak azokat a helyeket, ahol lehet kavat kapni). A varosszelen volt egy ipari negyedben. Tobb kis boxbol kinaltak a Kavat, de ujdonsult kiseroinknek megvolt a bevalt helye. Ezuttal legalabb 5-ot ittam, de semmi kulonosebbet nem tapasztaltam. Kicsit meglattam azert ennek az arnyoldalat. Sokan szinte minden este ott vannak.