Megerkeztunk... izgultam nagyon: Remelem jo benyomast teszek... megigazitottam a hajam, a ruham... stb... amit egy tobb mint egy napos utazas utan csak lehetseges kihoztam magambol... meg jott a vam... a karanten... Mar el is felejtettem milyen Europan kivulre utazni... nem, nem hoztam etelt... nem hoztam kis allatot... es a tobbi... de nem volt semmi gond.
Es ott vartak a mentorok... Gaelle (az en mentorom) es Stephanie (Jorge mentora) ... Egymasra talalas... Ca va? Ca va. Milyen volt az utazas... stb... aztan irany a lakas... nem sok mindent lattunk a varosbol... sotet volt... esett az eso... ilyesmi... azt ereztem, h akar Szegeden is lehetnek... minek jottem el? :) A lakas tagas... 2 kulon szoba... nappali... Nagy konyha... terasz, kert... szoval abszolut rendben van...
Az elso ejszaka borzalmas volt... meg semmit nem lattam a varosbol... semmi nem volt, ami lelkesitsen... csak ott voltam egy szobaban egyedul messze mindentol, amit ismerek... szoval kb vegig bogtem az egesz ejszakat...
Reggel a mentorom jott ertunk, h elvigyen varost nezni, kavezni, ebedelni, bevasarolni, bemutatkozni a munkahelyen... ilyesmi...
Egesz nap esett... mindig az esoben futottunk a kocsitol a kulonbozo helyekig. Gaelle mondta, h ez nagyon ritka, h napokit essen... altalaban mindennap esik... de csak par percig... es vege... de ekkor mar 3. napja folyamatosan esett...
Szoval nem lattunk ilyen kepeslapra illo panoramakat... de nagyon jok voltak az elso benyomasaim... feltem, h mi lesz ha nem tetszik a varos... de tetszik... szoval nem lesz gond... a kozlekedes szerintem borzalmas... kicsit az utcak, hirtelen emelkedok, lehetetlen kanyarok... a kocsik nagyon kozel mennem egymashoz... nem mernek itt vezetni... de senki nem panaszkodik ra... szoval abszolut megszoktak... csak az en szememnek furcsa...
Aztan jott a munkahely (MIJ Mission Insertion Jeunesse) ... mi lesz ha ez nem fog tetszeni? hiszen az idom Nagy reszet ott toltom... De megint csak minden rendben volt... Mindenki kedves... Mindenki orommel, erdeklodessel fogadott minket... van kulon kis irodank... atjaros ugyan, de csak ketten vagyunk benne...szoval itt is jok voltak az elso benyomasok...
nem sokat idoztunk ott... szinte csak bekoszontunk... megjottunk... vagyunk... es ennyi... nem Bantam... mert faradt voltam... nem akartam, h ez legyen az elso benyomas rolam...
Elmentunk meg vasarolni... na igen. Az arak... tenyleg nem erdemes oket atszamolni... Nagyon, nagyon draga minden... kb 3 x dragabb mint otthon... egy zacsko teszta: 900 ft peldaul... a havi berlet 24 ezer, egy kave szinten 900 korul van... de nincs ezzel sem gond, mert ehhez merten kapjuk a zsebpenzt... kajapenzt... a sporolashoz mar hozzaszoktam az egyetemi evek alatt, igy azt gondolom boven kijovok majd... szeretnek elmenni szinhazba, muzeumba is... utazgatni ... szoval inkabb erre sporolok majd... szoval fozok majd magamnak meg ilyenek...
Es ott vartak a mentorok... Gaelle (az en mentorom) es Stephanie (Jorge mentora) ... Egymasra talalas... Ca va? Ca va. Milyen volt az utazas... stb... aztan irany a lakas... nem sok mindent lattunk a varosbol... sotet volt... esett az eso... ilyesmi... azt ereztem, h akar Szegeden is lehetnek... minek jottem el? :) A lakas tagas... 2 kulon szoba... nappali... Nagy konyha... terasz, kert... szoval abszolut rendben van...
Az elso ejszaka borzalmas volt... meg semmit nem lattam a varosbol... semmi nem volt, ami lelkesitsen... csak ott voltam egy szobaban egyedul messze mindentol, amit ismerek... szoval kb vegig bogtem az egesz ejszakat...
Reggel a mentorom jott ertunk, h elvigyen varost nezni, kavezni, ebedelni, bevasarolni, bemutatkozni a munkahelyen... ilyesmi...
Egesz nap esett... mindig az esoben futottunk a kocsitol a kulonbozo helyekig. Gaelle mondta, h ez nagyon ritka, h napokit essen... altalaban mindennap esik... de csak par percig... es vege... de ekkor mar 3. napja folyamatosan esett...
Szoval nem lattunk ilyen kepeslapra illo panoramakat... de nagyon jok voltak az elso benyomasaim... feltem, h mi lesz ha nem tetszik a varos... de tetszik... szoval nem lesz gond... a kozlekedes szerintem borzalmas... kicsit az utcak, hirtelen emelkedok, lehetetlen kanyarok... a kocsik nagyon kozel mennem egymashoz... nem mernek itt vezetni... de senki nem panaszkodik ra... szoval abszolut megszoktak... csak az en szememnek furcsa...
Aztan jott a munkahely (MIJ Mission Insertion Jeunesse) ... mi lesz ha ez nem fog tetszeni? hiszen az idom Nagy reszet ott toltom... De megint csak minden rendben volt... Mindenki kedves... Mindenki orommel, erdeklodessel fogadott minket... van kulon kis irodank... atjaros ugyan, de csak ketten vagyunk benne...szoval itt is jok voltak az elso benyomasok...
nem sokat idoztunk ott... szinte csak bekoszontunk... megjottunk... vagyunk... es ennyi... nem Bantam... mert faradt voltam... nem akartam, h ez legyen az elso benyomas rolam...
Elmentunk meg vasarolni... na igen. Az arak... tenyleg nem erdemes oket atszamolni... Nagyon, nagyon draga minden... kb 3 x dragabb mint otthon... egy zacsko teszta: 900 ft peldaul... a havi berlet 24 ezer, egy kave szinten 900 korul van... de nincs ezzel sem gond, mert ehhez merten kapjuk a zsebpenzt... kajapenzt... a sporolashoz mar hozzaszoktam az egyetemi evek alatt, igy azt gondolom boven kijovok majd... szeretnek elmenni szinhazba, muzeumba is... utazgatni ... szoval inkabb erre sporolok majd... szoval fozok majd magamnak meg ilyenek...
Pont mint Fr.o... 3x annyiba kerül itt minden :)
VálaszTörlés