Kozelitsuk meg pozitivan: Tortenet arrol, h miert is ebredtem ma reggel egy tengerparti szallodaban ahonnan gyonyoru kilatasom van a tengerre?

1.       Resz:

Kezdjuk a vegen: Tegnap bejelentkeztem egy szallodaba 18 napra. A legfelkapottabb reszen… a strand ott van elottem… palmafak… jobbrol, balrol is a tengert latom, mert pont egy kiugro kis felszigeten van. Mindenhol ettermek, szorakozohelyek... szebbnel szebb partszakaszok, kilatok...( eddig gyalog jo egy ora volt odajutnom... biciklivel 20 perc massziv fel-le tekeres... ami persze meg abszolut jo...)Miutan bejelentkeztem engedtem magamnak egy nagy kad vizet… vettem egy nagy furdot… szepen, kenyelmesen, nyugodtan… Este a mentorom elvitt vacsorazni, aztan egy klubba tancolni, sorozni kicsit… szoval eleg jo estem volt… reggel mar 5 elott ebren voltam, mert annyira izgatott voltam, h latni akarom a naplementet… alig birtam varni… mi lesz mar… mi lesz mar… meg mindig nem… meg mindig nem… aztan elkezdodott… gyonyoru volt… gyonyoru volt… nem tudtam abbahagyni a nevetest… az abszurd ok miatt amiert ide kerultem…

2.       Resz:

Nah szoval, mint mar emlitettem hihetetlenul sok baj van a masik onkentessel… hihetetlen, ami itt tortent az elmult par napban…  a spanyol allandoan csinalja a fesztivalt… velem nem hajlando beszelni… a fonokunkkel sem…  csak az egesz szervezet igazgatojaval… o nem dolgozik… en igen… egesz nap… o egyik reggel elrohant, mert hianyolja a tiszteletet… es utan 2 napig nem jott dolgozni… tegnapelott beszelt az igazgatoval… aztan nekem is kellett… hogy megismerje az en allaspontomat… aki nem ismer engem annak elmondom: nagyon nyugodt szemelyeseg vagyok… gyulolom a konfliktusokat… mindig kinosan ugyelek arra, h mindenkivel korrekt legyek… o nem dolgozik… en igen… es most kitalalta, h minden az en hibam… el akarom venni a munkajat… meg intrikalok… meg mindenki ellene van… szerveztek nekunk egy beszelgetest a mentorainkkal, h nyugodt korulmenyek kozott tudjunk beszelni… mert vele nem konnyu beszelni, mert sosem hallgat vegig senkit… engem foleg nem… 3 szor lemondta… aztan kijelentette, h nem hajlando beszelni velem, a mentorokkal, meg a fonokunkkel sem… csak az igazgatoval… ez meg is tortent tegnap…

Utana at kellett koltoznom masik irodaba… mert szinte mar lehetetlen vele egyutt dolgozni… es kitalaltak, h kulon raknak minket… ami nonszensz hiszen ugyanaz a munkank es egyutt kellene mukodnunk, de o  versenykent tekint a helyzetre es mindent amit csinalok tamadasnak tekint… azert en koltoztem kulon irodaba…(amugy cool iroda… es nem atjaros mint a masik… mindenki segitett berendezni… melyik asztalt akarom… hogy akarom… szeretnem ezt a terkepet? Vigyem… J ) , mert a  fonok maga mellett akarja tartani, mert muszaj lesz jobban figyelni a munkajat, jobban beszabalyozni… jobban kontrollalni… szoval megertettem, kb magamtol miert nekem kell koltozni… de aztan a fonok is elmagyarazta, meg 2 masik kollega is… most itt vagyok az uj irodaban…

Tegnap hihetetlenul ideges lettem… mindenki azzal foglalkozik hogyan oldja meg a helyzetet… o meg csak kovetelozik, nem jon dolgozni es legfokeppen nem hajlando a szemembe mondani mi a baja velem… igy erkeztem tegnap haza es eldontottem, h beszelek vele… kesz… nem birok tovabb hallgatni… ha van valami baja, akkor mondja nekem… ne az igazgatonak… akivel nincs is sok dolgunk egyebkent…  hazaertem… es mondtam : Jorge, beszelni szeretnek veled… erre o, ram se nezett csak az ujjaval csititgatott : no, no, holnap, no, nem akarok veled beszelni… en meg : Miert is, miert is nem akarsz velem beszelni ? nezd meg mit csinalsz… ha bajod van mond… talalunk megoldast… aztan elkezdett velem torkaszakadtabol uvolteni… UVOLTENI… meg befogta a fulet es orditotta: BLABLABLA…  persze erre mar en is  reagaltam… tu es un IDIOT ! aztan hagytam… elkonyveltem, h nem lehet vele kommunikalni…

epp nalunk van egy vendeg, egy munkatars… videki kirendeltseg vezetoje, kepzesre szokott jonni… mindig sokat beszelgetunk… vele volt a Kavas elmenyem is… (egyebkent nagyon magasan van a hierarchiban… az igazgato nagyon add a velemenyere, de a spanyol ezt sem fogja fel, nem latja a hierarchiat, a rendszert… mi hogyan mukodik…) Mikor a vendeg megerkezett… a spanyol kiment ele… ki se szallhatott a kocsibol, beult melle es elkezdte mondani, h kepzelje el hogyan viselkedtem vele… en epp mosogattam, vartam, vartam… biztos voltam benne, h en vagyok a tema… majd egy 10 perc utan kimentem… mondom : mi tortenik itt… rolam van szo… ? massal akarsz beszelni rolam csak velem nem… ? milyen dolog ez… nem latod mit csinalsz…? erre a vendeg javasolta, h beszeljunk harmasban… nagy nehezen raallt… amibol az lett, h 3 oran keresztul ordibalt velem torkaszakadtabol… hogy en hazudok, meg intrikalok, meg elveszem a munkajat es mindenki ellene van… es ez az en hibam… de olyan kis dolgokrol szo… olyan egyszeru magyarazatokkal… de semmit nem ert… nem latja at hogyan mukodik itt a rendszer… mi a hierarchia… aztan kiderult mi a legnagyobb baja…. O azt gondolja, h mivel en tortenelmet tanultam az egyetemen ezert nem vagyok megfeleloen kepzett erre a munkara es jobban kellene tisztelnem ot, mert neki szocialis munkas diplomaja van… es nem erti, h en ilyen kepzetlenul hogy tolthetem be ugyanazt a posztot amit o… Olyan mintha nem tudna mi az az EVS, pedig az a munkank, h informaljuk a fiatalokat az EVSrol… Mindezt ordibalva… hogy en kepzetlen  vagyok… es hogy jovok en ahhoz, h barmit is kritizaljak a munkajaban… viszonylag koran elkezdtem sirni… mert nem birom az agresszivitast… o orditott, en zokogtam, o meg hangosabban orditott, en meg jobban zokogtam… a vendegunk hiaba csititgatta… nem hagyta abba… azt ordibalta, h azert sirok mert tudom, h igaza van… mondtam nem azert, hanem azert mert soha, senki nem beszelt meg velem igy… allandoan azt orditotta, h hianyolja a tiszteletet… es nekem jobban kellene ot tisztelnem… mondtam, h en is hianyolom a tiszteletet… aki nem add tiszteletet, az nem varhatja el, h kapjon… folyamatosan elrohangalt… csapkodott ossze-vissza… kesz orultek haza volt…

Aztan olyan harom-nagy ora mulva abbahagyta lassan… meg beszelgettunk a vendeggel, megnyugodtam… viccelodtunk kicsit… tudom, h a baj az o fejeben van…  es abszurd amit csinal… nem mervado, nem hitelt erdemlo amit mond… mindenki tudja, latja mi tortenik… nem dolgozik… nem  csinal semmit csak a problemat mindenki masnak… szoval nagyon durva volt az elmult masfel het… egyre egyre durvabb…

Aztan elerkeztunk az ebedhez az igazgatoval… ami normalis esetben csak egy gesztus lenne… egy alkalom, h koszontson bennunket… beszeljen kicsit a “kuldetesunkrol”, megismerjen minket egy kicsit… tekintve, h a munkaban nem sokat talalkozunk… de nyilvan ilyen korulmenyek kozott ez nem igy tortent… epp csak kihoztak az etelt… mikor az igazgato elkezdte mondani… mindenki ismeri a helyzetet… ott volt meg a fonokunk is… nem csinalhatunk ugy, mintha nem tudnank mi tortent az elmult napokban… beszeljunk rola… hat elkezdtuk… es hihetetlen… de ugyanugy eloadta magat… orditott… “Fogd be! En beszelek. Tobb tiszteletet! Mit gondolsz ki vagy te! Nincsen vegzetseged! Jo modorod! Hazudsz! Allandoan hazudsz! Elveszed a munkam! Mit kepzelsz magadrol?... “ es a tobbi… hihetetlen volt… nem hagyott szohoz jutni… de az igazgatot es a fonokot sem… csak orditott… orditott… kritizalta a szervezetet… hogyan rakhattak ossze vele mikor o sokkal kepzettebb… egy ponton hulyenek nezte az igazgatot, mert h nem erti mi az a tisztelet… es akkor vegre megtortent amit mar hetek ota remeltem… vegre valaki komolyan beszelt vele… az igazgato olyan, de olyan ideges lett… : “Nem erdekel a diplomad! Semmit sem er, ha nem tudsz viselkedni… hogy jossz te ahhoz, h igy beszelj… 2 napja nem jottel be dolgozni… ki engedte meg? Hogy kepzelted, h ezt megteheted…? Jelenetet rendeztel egy fiatal elott, aki hivatalos ugyben volt az irodaban… ezt nem turom el senkitol, soha, semmilyen korulmenyek kozott… te beszelsz arrol, h tisztelet meg professzionalitas… Te ??? azt hiszed ezt hagyni fogom… egy telefonhivasomba kerul es repulsz haza… “ Utana a spanyol ram nezett es gusztustalanul elkezdett tapsolni es flegman: “Gratulalok, ugyes voltal!” Alig beszeltem… allandoan lekussolt… hihetetlen volt…

Az igazgato kijelentette, h ezek utan nem hagyja, h egyutt dolgozzunk, egyutt lakjunk… a reszleteket megbeszeli a kozvetlen fonokunkkel, aki majd tajekoztat minket az uj allapotrol…

Utana visszakullogtunk az irodaba… visszamentem az irodaba… teljesen osszetorve… Nem hiszem el, h ez velem tortenik… majd jott a fonokom… nyugodjak meg… tudja, h nehez… aztan megkerdezte… akarok-e szallodaba menni… mondom nem szukseges… nem lesz semmi  baj. (Annyira bizarr otletnek tunt, h szallodaba menjek mikor ott van a hatalmas lakas a kulon szobammal...) “Akkor megkerdezem mashogy: akarsz ma talalkozni vele, akarsz ma vele egy lakasban lenni, kerulgetni.” Mondom: nem igazan… “Ezt megbeszeltuk: mesz a szallodaba.”  Gondoltam egy estere… max par napra… jol van… a mentorom hazavitt osszeszedni par holmit a lakasba… es mondja, h 15 vagy 18 napra tudtak egyelore szallast foglalni nekem… en meg: MICSODA????????? Ugy elkezdtem nevetni… annyira kiszakadt belolem…