Elso kalandjaim a nyilt vizen...

    

Sok kedvessegben volt reszem a mult heten... az egyik munkatarsam peldaul ajandekokkal halmozott el... elso nap egy croissant, aztan masnap valami masik peksutemeny... majd egy kis uveges narancsle... vegul kaptam egy uj-kaledonias bogret, mert latta, h a tollaimat egy muanyag poharba tettem... A mentorommal eddig nem sok kozos programot csinaltunk... vendegei voltak... egyeb elfoglaltsagok... en sem eroltettem... de szombaton elmentem vele es a parjaval egy kulvarosi piacra... minden hetvegen jarok piacra... bevasarolni gyumolcsokbol... zoldsegeikbol... rajottem, h a legcelravezetobb hetvegen jol bevasarolni... es utana hetkozben maximum 1-2 aprobb dologert kell boltba menni... igy sok idot sporolok meg munka utan... A piac utan megbeszeltuk, h ha jo ido lesz vasarnap akkor kihajozunk a tengerre... orultem a lehetosegnek, de feltem is... mint mar szerintem emlitettem, a mentorom nagyon sportos... mindenfele dolgot csinal... buvarkodik... windsurf-ozik... (hogy kell ezt irni...) stb... en meg azert nem vagyok tul sportos... de persze menjunk... nyilvan... hulye lennek nem menni... :) vegre! gondoltam jo alkalom lesz egy kis onbizalmat nyernem az Oceannal kapcsolatban... vasarnap jo ido volt... jott is ertem a mentorom 11-kor... meg ket masik baratjuk tartott velunk... igy voltunk 5-en... mivel sok szempontbol elso alkalom volt nekem megbeszeltuk barmi baj van szolok... ha felnek... vagy alljunk meg... vagy valamit nem akarok... bologattam, de gondoltam magamban: jol van, azert ennyire felos nem vagyok... :)

majdnem egy oranyira kihajoztunk... szoval volt idom elmelyedni az erzesben... es... es... lattunk delfineket!!!!! annyira szugeraltam magamban... es sikerult... ketszer is... azt mondtak 1szer is ritka latni egy ilyen ut alkalmaval... de hogy ketszer... szoval azt gondolom ez nekem szolt... :) aztan megerkeztunk egy nemzeti parkba... ami itt azt jelenti, h egy bazi nagy korallzatony az ocean kozepen... jah, h a hajorol kell a vizbe menni... jol van... miert ne... meglepoen nem voltam ugyetlen... annyi volt eloszor bekalabak nelkul probalkoztam... mert ugy magabiztosabbnak ereztem magam... meg gyakorolnom kell a bekalabakkal uszast... elkezdtunk uszni... harman... mentorom, a parja es en... szinte semmi felelmet nem ereztem... tenyleg csak ez kellett, h masokkal kiprobaljam... mindig lattam oket valahol a kozelben... ez megnyugtatott... segitett megbecsulni a vizben a tavolsagokat... megmutattak nehany erdekesebb dolgot... szoval mondhatni teljes nyugalomban tudtam elvezni... ugy ereztem capa is johetne... nem volt kizart... de itt ritkan talalkoztak ok capakkal... mondanom sem kell: gyonyoru... leirhatatlan! tenyleg mint a dokumentumfilmekben... parszor szinte karnyujtasnyira voltak tolem... rengeteg hal... mivel vedett terulet ezert nem felnek az emberektol... igy uszkaltunk nem tudom mennyi idot... elusztunk jocskan a hajotol... de nem ereztem, h faradt lennek... visszafele jovet Jean Philippe odaadta a bekalabait, h probaljam meg... elmagyaraztak mire figyeljek... hat volt par kaotikus probalkozasom, mikor kb semmit nem haladtam elore... de... de aztan raereztem... sokkal gyorsabb... kevesbe faraszto... kis labmozdulatokkal, kez nelkul lehet uszni... szoval orult a fejem, h vegre sikerult raereznem... meg uszkaltam is kicsit pluszban, h rogzuljon... szoval minden rendben volt... a hajora is vissza tudtam maszni gond nelkul... :)

utana egy kozeli kis szigetre (Ilot d'Amédé) mentunk piknikezni... itt sok volt a turista, sajnos... de ezt leszamitva gyonyoru... igazi tropusi paradicsom... lattunk egy tengeri kigyot is... ami elvileg tud veszelyes lenni... de ekkor is mindenki nyugodt volt... mutattak nekem... szoval tudtam, h nem kell felnem...kellemesen megpiknikeltunk... utana meg felmentunk egy kilatoba... hihetlenul gyonyoru volt... a szinek... a minden... el is kapott megint a "hogy-kerultem-en-ide" erzes...