Ile Ouen...


A "hajora" varva...








De tegnap voltam videken... a munkatarsam, Yasmine (akinel voltam videken)



Uton...
Mindjart kikotunk...
Egy kis szigetre mentunk Ile Ouen... hihetetlen ut vezetett oda... at a hegyeken... fel-le... ossze-vissza... szinte mar gyomorforgato volt... Egy masik no vitt minket, Ana Lis... o a polgarmesteri hivatalnal dolgozik... nagyon jo fej, kedves... hihetetlenul jokat beszelgettunk mindenfele temakrol... szoval 3 lany... mikor azt mondtak sziget gondoltam nagy komppal fogunk odamenni... hat nem igazan... egy kis hajoval mentunk... inkabb mondjuk azt, h nagyobb csonak... itt mindenre egy szot hasznalnak: bateau... szoval sosem tudhatom mire szamitsak... a szigeten kevesebb, mint szaz ember el... nincs allando orvos, hivatal... igy a hajon ott volt meg velunk egy orvos es egy nover... mint regen a missziosok... szoval volt egy hangulata...
a sziget gyonyoru... foldi paradicsom... de itt minden az... :) nem sok emberrel beszeltunk... ami ertheto... van iskola is... kb 20 gyerek jar... elkalandoztak a gondolataim akorul, h milyen jo is lenne par evig egy ilyen iskolaban dolgozni... ki tudja mit hoz meg az elet... raadasul itt a tanarok nagyon jol keresnek... minel messzebb van az iskola a fovarostol... annal tobbet... egy honap alatt tobbet, mint otthon egy ev alatt... mikor eloszor ertesultem errol... percekig nem tudtam megszolalni...
Segitettem egy halasznak osszeszedni a szardiniakat... hihetetlen mennyi van a part kozeleben... csak eldobta a halot... es percek alatt lett egy vodornyi szardinia... ehen halni nem nagyon lehet itt... az biztos... peldaul errol is beszelgettunk tegnap... h mennyivel konnyebb itt szegenynek lenni... nincs futes szamla... es etelt mindig lehet talalni... :)
Szoval osszessegeben elmondhatom, h megint az tortent ami gyakran tortenik... a termeszet... a latvany... az itteni emberek kedvessege sok mindenert karpotol... orultem nagyon, h kicsit kiszabadulhattam a varosbol... szeretek uton lenni... erezni... latni... tapasztalni... viszont ma megint rossz egesz nap az irodaban ulni... :)))

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

+ 1 HÓNAP: Francia Guyana - Első nap

Kép
Kijöttem egy hónapra erasmussal. Éppen doktori tanulmányokat folytatok a Szegedi Tudományegyetem Történelemtudományi Doktori iskolájában. Témám: magyar telepesek Francia Guyanában a második világháború után. 2O24. MÁRCIUS 17. Hőség, pók a fürdőszobában... Eddig pont olyan, ahogy elképzeltem.    Tegnap délután megérkeztem Francia Guyanába. Az utazás teljesen rendben volt. Kilenc és fél óra Párizs-Cayenne. Gyönyörű volt, ahogy szállt le gép. Amerre csak a szem ellát erdő. Hartmut, a fogadó tanár a cayenne-i egyetemről jött értem. Épp a tanszéki kollégákkal ünnepeltek születésnapot. Igy odamentünk. Mindenki nagyon kedves volt. Bemutatkozott. Persze egy nevet sem jegyeztem meg a nagy forgatagban. Ettem valami tengeri halat és már egy helyi specialitást is megismertem. Szárított, reszelt manióka. Köretként és ilyen mindenre rászórósan is eszik. Elvileg úgy ahogy lehet kapni, lehet is enni, de át szokták forgatni vajon, hagymával, fűszerekkel. Szerintem én is veszek majd, kipr...
További információk

Noir-marron, indián, hmong

Kép
Francia Guyana-ban is több népcsoport él együtt. Mindig is érdekelt, hogy a történelem folyamán egy helyre sodródott, különböző népek hogyan élnek együtt. Eddig nagyjából 3 érdekes népcsoporttal találkoztam itt. Az első az úgynevezett noirs-marrons. A XVII. század óta laknak a Maroni folyó partján. Vadászatból, halászatból, növénytermesztésből és a folyón "taxizásból" élnek. Őseik rabszolgaként érkeztek Dél-Amerikába főleg Ghánából, Béninből, Elefántcsontpartról. Ez azért is fontos, mert legalább az itteni klíma hasonlít az otthonihoz. Talán ezért is sikerült elmenekülniük és sikeresen bújkálniuk a Maroni folyó partján húzódó erdőkben. A nevükben lévő marron-nak semmi köze se a folyóhoz, se a francia barna színhez. A spanyol "cimarron" szóból ered, ami azt jelenti "elmenekült". Annyi gondot okoztak a Maroni folyón, hogy végül a hatóságok kénytelenek voltak kiegyezni velük, így előbb lettek szabadok, minthogy felszabadították volna a rabszolgákat. Nyelvük a...
További információk
Kép
  2O24. MÁRCIUS 25. Sentier de Montabo,  Sentier de Mont Bourda   Nah hát mivel is kezdjem. Az egyik dolog, amit most nagyon élvezek itt, ahol lakom az a közeli két túraútvonal: Sentier de Montabo és Sentier de Mont Bourda. Mindkettő nagyjából 2O perc sétányira van a szállásomtól. Először a Sentier de Montabo-t jártam be. Az a google vélemények alapján kecsegetetőbbnek tűnt. Egy könyvtárban töltött nap délutánján úgy éreztem mehetnékem van. Ekkor választottam, ki ezt az útvonalat. Hazamentem, átöltözem: farmer, cipő... kicsit túlaggódtam a dolgot. Elmentem a google maps szerinti kiinduló ponthoz. Azt írták, hogy ugyanott kell visszamenni, ahol végig megyünk. Ez, mint kiderült: nem igaz. A messzebbi pontjához sétáltam el, az út mellett a tűzőnapon. (Update: azóta vettem egy esernyőt, igy már saját árnyékom is van.) Délután   4 körül lehetett. Ahogy elindultam már jöttek szembe emberek. Ez kicsit megnyugtatott, de azért így is elég félelmetes volt elsőre. Mivel azt hit...
További információk